1. kezét valami felé nyújtja, hogy azt megfogja, elvegye. nyúl valamiért, valami felé, valami után. | kezét, es. a kezében tartott tárgyat vhova nyújtja, dugja, hogy onnan valamit kivegyen. zsebébe nyúl; seprűvel az ágy alá nyúl.

2. ▸ valamihez nyúl a készlethez nyúl. | ▸ valakihez, valamihez nyúl ne nyúlj hozzám!

3. sajtó valamihez mint eljárásmódhoz, eszközhöz folyamodik. szigorú intézkedésekhez nyúl.

4. ▸ valamihez nyúl bátran nyúl a kérdéshez.

5. ritk irod nyúlik.

[↔nyújt ]

1. mezei nyúl. nyulat lő.

2. házinyúl. nyulat tenyészt. | üregi nyúl.

3. ezek vmelyikének húsa (mint étel).

4. ▸ kísérleti nyúl

5. ▸ gyáva nyúl

6. gúny kiskatona.

7. sp biz az a közép- v. hosszútávfutó, aki a verseny elején erős iramot diktál, hogy a győzelemre esélyesek minél jobb időeredményt érjenek el. ▸ kiugrasztja a nyulat a bokorból

[ fgr ]

▸ a disznó nyúlja

[↔nyúl² ]

1. nyújtással egyre nagyobb felületű lesz. a gumi nyúl. | ▸ nyúlik a kacagástól, nevetéstől

2. <gyermek, növény> gyorsan nő.

3. térben vmeddig terjed, ér. a falig nyúlik.

4. időbelileg hosszabbodik. nyúlnak a nappalok. | időbelileg elhúzódva sokáig, ill. késői időpontig tart. a vita az éjszakába nyúlt. ▸ nyúlik, mint a rétestészta

[↔nyújt ]

1. valaki, valami mellé, közvetlen közelébe. odalépett hozzá. | ▸ hozzám!

2. <közlésről szólva:> a szóban forgó személyhez intézve a szavakat. hozzád beszélek.

3. a szóban forgó dologgal kapcs., reá vonatk. mit szólsz hozzá? | ▸ elég az hozzá

4. a szóban forgó dologhoz kiegészítésül. vett egy táskát, és hozzá egy kesztyűt is.

5. biz ráadásul, sőt mit több. levizsgázott, hozzá (még) kitűnően.

6. <vonzatként.> ért hozzá; hasonlít hozzá; nincs hozzá fogható.

7. ▸ isten hozzád!

1. a szóban forgó személyhez, dologhoz, azt érintve. hozzáfér, hozzátapad.

2. valakivel, valamivel összhangba kerülve, ahhoz alkalmazkodva. hozzászokik.

3. a szóban forgó dolgot kiegészítve. hozzákever, hozzáolvas.

4. tevékenységét a szóban forgó dolog megkezdésére irányítva. hozzálát.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

a kéznek a gyűrűsujj mellett levő szélső ujja. | az emberi láb külső, legkisebb ujja. ▸ a kisujja is többet ér valakinél ▸ a kisujját mutatja neki az ember, s az egész kezét kéri akarja ▸ a kisujjában van ▸ kiráz valamit a kisujjából ▸ nem a kisujjából szopta ▸ a kisujját sem mozdítja nyújtja ki valakiért ▸ a kisujjával sem nyúlt hozzá

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].

1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.